A program Illyés Péter Himnusz szavalatával kezdődött, majd Posta György köszöntötte a vendégeket. A polgármester kiemelte a nemzeti himnuszunk születésnapján Tokaj Város Napjára is emlékezünk, arra gondolva, hogy a közel kilenc évszázados Tokaj 30 évvel ezelőtt, 1986. január 14-én kapta vissza városi rangját. Azt, amit tulajdonképpen soha el nem veszített, csupán megfosztották attól.

– Mi tokajiak igencsak büszkék vagyunk, hogy a világon egyedülálló módon szerepel egy nemzet városának neve a himnuszában. Tokaj neve a magyar nemzet himnuszában ott ékeskedik és hirdeti, hogy Tokaj-Hegyalján közel ötszáz éve – az első aszú megjelenésére gondolva – „Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél!” – tette hozzá beszédében a városvezető.

Posta György azt mondta, a meglévő és jól működő kulturális infrastruktúra hálózata mellett továbbra is a tervek között szerepel az a sok évtizedes álom, hogy a tokaji vár -a most már tízedik évébe lépő feltárásának folytatása mellett- egyszer látogatható állapotba kerül. A műemlék Rákóczi vár megközelítésével a Bodrog hídon átkelve, környezetével együtt a város egyik látványosságát, idegenforgalmi vonzerővé válását szeretnék elérni.
A Tokaji Írótábor Egyesület részéről Ködöböcz Gábor, az egri Eszterházy Károly Főiskola docense mondott beszédet. Ebben a Tokaji és az irodalom kapcsolatára tért ki részletesen, kiemelve, hogy a magyar írók mellett számos neves külföldi szerzőt is megihletett a bor.

– A magyar- és világirodalomban könyvtárnyi előfordulással bíró Tokaji Aszú nem csupán egy a borok között, hanem maga a BOR. Ebbéli minőségében lehet az isteni eredetű nektár a bor csodájának és misztériumának transzparens kifejezője, a vékony földi jelenlét talán legtitkosabb és leguniverzálisabb értékjelképe, ember és Isten párbeszédének leginkább szakrális szimbóluma – mondta az irodalomtörténész. A hagyományoknak megfelelően ezen a rendezvényen jelentették be az írótábor idei témáját. A 44. Tokaji Írótábort augusztus 10-12. között tartják, a tanácskozás címe az „1956 a művészetekben” lesz.

Díjak és elismerések
Tokaj Város Napján és a Magyar Kultúra Napján adták át a városi elismeréseket. Tokaj város díszpolgára Zelenák István nyugalmazott pedagógus, helytörténész lett, a Pro Urbe Díjat pedig Mengyi Roland, a térség országgyűlési képviselője vehette át. Utóbbi az elismerés átadása után bejelentette, a díjjal járó pénzjutalmat felajánlja hozzájárulásként a tokaji Szent Miklós Ortodox templom felújításának munkálataira. Hozzátette: „A címről magáról soha, semmilyen körülmények között nem mondanék le!”
A tavaly elkezdett hagyományt is folytatták az ünnepségen. A Tokaj Büszkesége díj olyan fiatal sportolókhoz került, akik pályafutások révén öregbítették a város nevét. A szumó Európa bajnoki bronzérmes Mikó Erik és Mikó Levente, a freestyle fociban világbajnoki címet szerző Kovács Péter, a kajakban országos harmadik Molnár Martin valamint a zsinórban hétszer is bajnoki címet nyerő U-19-es labdarúgócsapat kapta meg a kitüntetést. Makoldi Miklós és Nagy Géza pedig a háromnapos Magyar Huszár – Orosz Kozák konferencia valamint a Magyar-Orosz Barátság Napja kapcsán végzett munkájáért köszönetképpen egy-egy üveg bort kapott a polgármestertől. (A díjazottak részletes bemutatását a Tokaji Hírek február 3-án megjelenő számában olvashatják).  A díjátadó után Posta György a vendégeknek is bemutatta Tokaj legújabb elismerését, a Holnap Városért Díj elnyerésében végzett munkáját megköszönte Várhelyi Gyulának és Keresztes Alexandrának.

Színvonalas műsor
Az ünnepi műsort Kiss Imola Villő hegedűjátékával kezdődött meg. A tehetséges tokaji zenész korábban is közreműködött már városi rendezvényen, most újra a Kultúra Napján állhatott színpadra. Bezerédy Zoltán Kossuth -díjas színművész Vörösmarthy Gondolatok a könyvtárból című művét adta elő, a rendezvény Tokaj Város Vegyeskarának hangversenyével zárult.

„Arrafelé”
A város- és kultúra napi ünnepség után a Kulturális és Konferenciaközpont tetőterében nyílt meg Rudolf Mihály bemutatkozó tárlata. Tokaj főépítésze jelesebb munkáit maketteken és terveken keresztül mutatja meg eddigi munkásságát. A tárlat megnyitóján Viszlai József, Pro architektúra díjas építész, Miskolc korábbi főépítésze méltatta kollégája munkáját.

– Ezek közül is mindenképpen ki kell emelni a Nyilas Misi Házat, a miskolci református misszió központot, a miskolci zenepalota felújítását és bővítését, a Pannon tenger múzeum rekonstrukcióját, valamint nem utolsó sorban a leégett deszka templom felújítását és teljes belő építészeti munkáit. Utóbbi gyönyörű munkája Disógyőri Vár mellett a lovagi tornák tere és most van átadás alatt Magyarország egyik legszebb és legsajátosabb várának, a Füzéri Várnak a teljes felújítása – emelte ki Viszlai József Rudolf Mihály munkássága kapcsán.

Mengyi Roland a pohárköszöntő alkalmával azt mondta, meg kell vizsgálni azt, hogy Tokaj városa a megfelelő szintre helyezze Európában a kultúrát, ezért Posta György polgármesterrel megállapodtak abban, hogy a város kandidáljon a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A képviselő szerint bár Debrecennel és Székesfehérvárral kell a címért versenybe szállni, Tokaj mégis nagy-nagy eséllyel elnyerheti ezt.
– Ha elnyerjük nagyszerű, mert tudunk bizonyítani, nem csak magunknak, hanem Európának is, de ha mégsem, akkor is olyan brand értéke van és olyan kulturális fejlesztések jöhetnek létre a városban, amely példaértékű és következő száz év kulturiparát fogja meghatározni – tette hozzá Mengyi Roland.

Rudolf Mihály Arrafelé című kiállítása február 22-ig tekinthető meg a Kulturális és Konferenciaközpont tetőtéri kiállítótermében.